Pisti, Pityesz és Magor Zambiában töltötték a Karácsonyt és az Újévet 2019-ben. Pisti a vasárnapi megérkezés után, hétfőn nyakába vette Lusakát, hogy a farmra szükséges anyagokat és eszközöket beszerezze. Addig a két fiú élvezte a decemberi napsütést és a kabulongai (Lusaka egyik kerülete) medence nyújtotta örömöket.

Karácsonyi hangulat a kabwei Shoprite-ban

Másnap kora reggel a kis csapat elindult a városból a 750 km-es északi túrára. A Nissan pickup púposra volt pakolva liszttel, műtrágyával és minden egyéb szükséges jóval, plusz a három utas minden csomagjával. Amúgy sem egy versenyautó a Nissan, így megrakva meg végleg nem. Szerencsésen kikeveredve a lusakai forgalomból, Lusaka határában van az első rendőrségi ellenőrző pont (hogy minek ezt Pisti még mindig nem érti, de a feketék szeretik az ilyen mindenkit csak akadályozó és bosszantó akadályokat). Ezen gond nélkül átjutott a társaság és Pisti megsarkantyúzta a batárt, hogy irány a farm! Egy még náluk is lassabb teherautót megelőzve, már majdnem 50-nel ment az autó, amikor két helyi srác elindult keresztbe a Great North roadon, a szemközti oldalról. Pisti döbbenten látta, hogy eszük ágában sincs balra nézni (Zambiában egykori angol gyarmat lévén baloldali közlekedés van), hanem békésen battyognak át a főúton. Duda, fékezés, káromkodás! A két fiú végre felocsúdik, rájön, hogy nem a szavannán az antilopok és zebrák között sétál és reagálnak! Persze nem egyformán. Az egyik kamasz futásnak ered a flipflop papucsában és megpróbál átérni Pisti előtt a túloldalra. A másik pedig azonnal megáll a felezővonal előtt kicsivel. A Nissan lassul, de hát meg van pakolva, amúgysem egy versenyautó fékrendszere van rajta, így biztos, hogy nem fog tudni megállni (rendes Afrikára gyártott autóként semmi elektronika nincs benne, az úgysem bírná ki se a meleget, se a port). Pisti látja a bajt és reagálnia kell a másodperc tört része alatt. Ha jobbra húzza a kormányt, akkor az álló fiút csapja el. Ha balra, akkor, ha a papucsos zseni elég gyors, akkor sikerülhet megúszni a bajt. Nem volt elég gyors… Papucsban még nem nyert senki futóversenyt.

A baleset helyszíne

A Nissan és a fiú bal oldala szoros barátságba kerültek. Szerencsére az autó már nagyon lassan ment, talán 20-30 között lehetett a sebessége és egészen a bal eleje találta el a fiút. Csattanás, Pityesz és Magor felsikolt a kocsiban és a pickup lelöki az útról a szerencsétlen áldozatot. Pisti félreáll, megnézi az autó elejét, az szerencsére üzemképes maradt, a motorháztető horpadt be, a lámpa üvege törött egy kicsit és a kerékív műanyag borítása mozdult el. Mázli, le lehet még jutni a farmra. A srác kicsit hátrébb fekszik az út széli salakban vérbefagyva. Na ez azért költői túlzás, de valóban véres volt és nyögött az út szélén. Persze kapásból hatalmas tömeg szaladt össze, végre esemény van, ráadásul muzungu (fehér ember) is érintett a bajban.

Ez Zambiában igen veszélyes szituációvá tud válni. Az általános tanács az szokott lenni, hogy ha az ember a világ végén, a civilizációtól távol elüt véletlenül valakit, pláne, ha éjszaka, akkor meg ne álljon, hanem irány egyből a legközelebbi rendőrörs és ott kell bejelentést tenni és a rendőrökkel visszajönni. A rokonság ugyanis általában nincs képben a helyi KRESZ szabályaival, ők még a közutat a szavanna részének tekintik, így szerintük, ha valaki tök szabálytalanul (netán csata részegen, bedrogozva – szeretik szívni a kannabiszt, bár tilos) sétál az úton és elütik, az biztosan az autós hibája. Erről általában igen hevesen szeretnék meggyőzni a gázolót, ami néha lincseléssé is fajulhat. Utóbbi persze nagyon ritka, hisz pláne, ha fehér az autós, akkor ott a potenciális pénzforrás, akit meg lehet csapolni! Még jó is, hogy elütötte a gyereket, abból úgyis van még sok, a jövedelem viszont kevés…

Ez csúnyán hangzik Európából, de ez Afrika. És erre már bűnöző csoportok is alakultak, főleg a nagyvárosokban. Pisti több ismerősével is megtörtént, hogy pénzsóvár gazemberek leitattak egy szerencsétlen flótást, majd tipikusan egy fekvőrendőr után (hisz ott lassú még az autó, nem lesz nagy baj) belökik a delikvenst a kocsi elé. Az autó fellöki az illetőt, az jajveszékel, mindig van rajta vérző seb (ami nem biztos, hogy a baleset során keletkezett) és akkor indul a játék: egyből tudják melyik klinikára kell vinni, ott a sofőr fizeti a kezelést, majd pénzt kérnek az „elkövetőtől”. Ha ismeri az illető a helyi viszonyokat, van ismeretsége a rendőrségen, akkor ezt simán le lehet kezelni, 40-50 dollárból megúszható. Ha turista, akkor ez sok pénzbe is kerülhet. Persze turista ritkán jár ilyen környékeken.

Kórházban - a röntgen felé félúton

Visszatérve főhősünkre, ez valódi baleset volt, Pisti profin kezelte az ügyet, felrakatta a sérültet a platóra, vissza a rendőrségi ellenőrző pontra. Ott bejelentést tett, Tembo nyomozó lelkesen bepattant a kocsiba Pisti mellé és irány a kórház. Ott 400 kwacháért (akkor még 40 dollár) megröntgenezték, kiderült, hogy az orvosok szerint kutya baja (azért Pisti szerint a fejét jól beüthette) és másnap mehet haza. Tembo nyomozó lemenedzselte az anyagiakat is, 150 kwachát kapott a fiú, hogy haza tudjon menni és kajára is jusson. Ebből azért a családja eléldegélt legalább 2 hétig.

Vizsgálat a kórházban

Ezután visszatért a kis csapat a helyszínre és Tembo nyomozó megpróbált helyszínelni, 2 órával a baleset után. Mondani sem kell, hogy kevés sikerrel. Próbált tanúkat találni, de persze senki semmit nem látott. Így azt javasolta Pistinek, hogy vegyenek fel egy jegyzőkönyvet, hogy Pisti kisfokúan megsértette a közlekedési szabályokat, Pisti fizet 500 kwachát és mindenki mehet útjára. Na ez azért Pistinek nem tetszett, mert ha a gyerek mégis meghal, vagy valami komoly történik vele, akkor abból még nagy baj lehetne később. Így Tembo nyomozó bánatára ragaszkodott a valósághoz és így vették fel a jegyzőkönyvet. Persze ehhez kellettek még a jogosítvány másolata, az autó biztosításának a másolata, stb., ezért el kellett menni fénymásolót keresni. A szomszéd településen próbálkoztak hőseink, de ott éppen nem volt áram. 2019 a nagy áramszünetek éve volt, mert a kevés csapadék miatt a Kariba tó, a világ legnagyobb mesterséges tava, a Zambézit duzzasztották föl, majdnem kiszáradt, jó 7 méterrel volt alacsonyabb a vízszintje a normálisnál és a Kariba vízierőmű a szokásos termelésének kevesebb, mint 20%-át tudta leadni. Így bár Pisti a rendőrrel bejárt pár fantasztikus helyet, amit egyedül sosem tett volna meg, nem sikerült a fénymásolás, még hatóságilag sem. Menetközben elmúlt rengeteg idő, így már nem volt reális, hogy a család feljusson a farmra. Ezért Pisti visszafordult Lusakába, ott lefénymásoltatta a szükséges dokumentumokat.

A jegyzőkönyv

Másnap frissen újraindult a csapat a farm felé. A rendőrségi ellenőrző pontnál Chileshe őrmester átvette a dokumentumokat egy borítékban és december 24-én este a 3 fiú szerencsésen megérkezett a farmra.

A történetnek itt akár vége is lehetne, de azért ez Zambia és ott mindig vannak utórezgések. Pisti még napokon keresztül kapott üzeneteket ismeretlen számokról, hogy ők a sérült rokonai és a sérült állapota egyre rosszabb, nagy fájdalmai vannak, ezért Pisti azonnal küldjön pénzt. Persze ebből egy szó sem volt igaz és Pisti nem is küldött…