Indulás északra!
Amikor a traktorok végre Lusakába értek a határról, csütörtökön Pisti felpattant a Scaniára a két zimbabwei sofőr mellé és elindultak a 750 km-es útra. Vicces egy kamion fülkéjéből nézni a világot és érezni a borzasztó erőt magad alatt! Alig tettünk meg 150 km-t, amikor elkezdenek borzasztóan integetni nekünk az út széléről. Félreállunk – defekt. Már csak ez hiányzott. De Charlie és Pasmo nem idegesek. Kiszednek egy 16-os csavart a gumiból és békésen szemlélik, hogy hogyan sziszeg a gumi. Szerencsére a kamionnak van beépített kompresszora, így tudják közben fújni a levegőt a kerékbe. A kisérőkocsi sofőrje ad egy barna, ragacsos, gilisztára emlékeztető anyagot, amit egy csavarhúzóval be lehet tömködni a gumiba és megszűnik a sziszegés!
Az első defekt
50 km múlva Kapiri Moshi, hídmérleg, kötelező mérlegelés. Legalább 50 kamion tülekszik. Tanakodás, vitatkozás, majd a kisérőkocsi (!!!) bemegy mérlegelni. Azt hiszem nem ez a világ szabályos rendje... Mi levesszük a piros zászlókat a kamionról (ezek jelzik, hogy túlméretes a szállítmány), mert ha ezt látják a rendőrök, akkor gyakrabban állítják meg a kamiont (az ABNORMALE felirat viszont fennmaradt - vagy a zambiai rendőrök tök hülyék és nem tudnak olvasni, vagy a sofőrünk volt nagyon naív), veszünk egy kis földimogyorót. Ekkor vesszük észre, hogy ismét lapos a kerék. Újabb „gilisztát” fűzünk bele és felfújjuk. Ezúttal Charlie 2 gilisztát gyömöszölt be, bízva abban, hogy a nagy lyuk így betömődik. Jónak tűnik. 10 percel később kihagyva a mérlegelést (2000 USD a bűntetés, ha rajtakapnak) átmegyünk a rendőrségi ellenőrző ponton.
A második defekt
Talán 20 km múlva a gép újra jobbra húz. Az ablakon kihajolva látszik, hogy lapos a kerék. Gyors leállás és gyors lyuktömés, mert már gyülekeznek a fellegek a délutáni viharhoz. Ezúttal tényleg sikerül a művelet, nem ereszt többet a kerék. Mondjuk itthon nincs az az ellenőrzés, amin átmenne egy ilyen felületű gumi.
Sötétedés után érünk a Serenje utáni ellenőrzési ponthoz. Innen 200 km Mpika, ahonnan 130 km a farm. Már majdnem ott vagyunk! Ekkor a helyi rendőr észreveszi, hogy sötét van és dél-afrikai rendszámú a kamion. Megállást parancsol éjszakára. Charlie mondja Pistinek, hogy húzza össze magát, alkunál nem jó a fehér ember a kamionban és 10 perc múlva 50 kwachával (5 USD) kevesebbel újra robog az úthenger. Pisti lefekszik aludni a fülkében. Szépen megágyaznak neki, Pasmo még párnát is ad. Ezt Pisti tekintettel a kamionban uralkodó tisztasági állapotokra köszönettel nem fogadja el... Érdekes, hogy motorszerelés, kerékszerelés, kamion aláfekvés, stb. után eszükbe sincs kezet mosni, törölni (ha igen, akkor legfeljebb a nadrágukba), csak bepattannak és mennek tovább. De ez minden helyire igaz, nem túl kényesek a tisztaságra. Igaz nem is látszik rajtuk annyira a kosz.
Mpika előtt fékezünk végleg (mert közben sokszor a kátyúk miatt), ekkor már közeleg az éjfél, Charlie nem mer továbbmenni. Pisti sürgetésére és a helyi sofőröktől szerzett infók alapján elmegyünk a mpikai hídmérlegig, mérlegelünk, majd végleg leállunk. Rendőrségi ellenőrzési pont, nem merjük megkockáztatni. Várni kell reggel 6-ig.
Igenám, de reggel kiderül, hogy a kamionos cég főnöke csak reggel 7-től engedélyezte a kamion indulását és mivel nyomkövető van benne, Charlie nem mer indulni. Azzal együtt, hogy ő is menne, mert ő éjjel nem aludt, őrizte a kamiont, nehogy valakinek megtetsszen egy alkatrész a traktorokról. Csak csendesen jegyzem meg, hogy ekkor épp 40 órája volt úton és talán ha egy órát aludt. Nesze neked EU-s szabályok! Pasmoról közben kiderült, hogy ő Charlie rokona és nem tud kamiont vezetni, ő csak világot látni jött.
Charlie és Pasmo
Pisti addíg dühöngött, míg végül elindult a szállítmány és péntek reggel 10-re épségben megérkezett a farmra. Szerencsére a 30 km-es földút sem volt az esők miatt annyira rossz, hogy a Scania elakadt volna. Pedig erre is volt terv: a tréleren állt a monstrum Case, elakadás esetén ezt kellett volna lepakolni és ez húzta volna ki a nyergest. Mondjuk a lepakolásnál némileg útban lett volna a 4 traktorkerék, de biztos megoldottuk volna!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.