Ez a szombat is úgy indult, mint minden átlagos afrikai szombat reggel. 6:25-kor az alkalmazottak közösen imádkoztak, majd mindenki elindult dolgára. Az állatok már a legelőn voltak, mert Pisti a Burek áltlal bevezetett rendszert átalakította és a pásztorok 12 órás munkarendbe kerültek, így az állatok napi 12 órát legelnek. Javult is a kondíciójuk! Persze ez sem optimális, a szomszédoknál, folyamatosan a legelőn vannak a marhák, de ehhez kerítés kellene, ami drága és ellopják. Pisti most a villanypásztorral szemez, az napelemekkel mobil is lehetne, de a zambiai kínálat kissé szűkös – de legalább létezik.

Veronica már a kórházban

A zöldségtermelő csapat is indult a mezőre kapálni, gyomlálni, kötözni, Veronica és Doro pedig indultak a házakba rendet tenni és főzni. Amikor Pisti 8 óra körül visszament reggelizni,Veronica panaszkodott, hogy éhes. Pisti mondta neki, hogy egyen nyugodtan egy édes zsemlét, amit Vero be is tolt gyorsan. Délelőtt Veronica még kiment a palántázóba a hagymát megöntözni (igen, itt palántázzák a hagymát!). Délben végetért a munka, mindenki hazament.

Tonga, a főpásztor (a rendes neve Lastone, de Rostone-nak van „anyakönyvezve” – abszolút vicces, hogy a hivatalok az első személyibe hogy írják be a falusiak által adott még viccesebb neveket, pl. Bornface, Lovemore, Sanday (!), Savious - és a törzsi származása miatt hívják Tongának) megkérte Pistit, hogy a kamionnal hozzák el a szomszédos faluból a learatott kukoricáját. Mi sem természetesebb, minthogy egy ilyen laza kéréssel jönnek a helyiek a főnökökhöz. Tipikusan igyekeznek mindenre a fehéreket kihasználni és amikor jön a kérdés és mit tettél volna, ha nem lennénk itt, akkor jön a vállvonogatás, vagy kiderül, hogy simán megoldják hagyományos módon. De Pisti segített, beröffentette a koszos üzemanyagszűrő és a még koszosabb üzemanyag miatt rakoncátlankodó teherautót és eldöcögtek a faluba a kukoricáért.

A faluban szombat délután már jó volt a hangulat, elkezdődött az össznépi alkoholmámor feltöltése. 14 év felett minden férfi és sok nő is intenzíven vedel. Az agyukból és a májukból nem sok marad idős korukra... Szóval a vidám falun az útnak nevezett csapáson döcögött Pisti a 18 tonnás teherautóval, sűrűn emlegetve Tonga felmenőit, aki szerint van út a kukoricához. De végül odaértek, 1,5 óra alatt a házból zsákokba töltötték és a kocsira borították a kukoricát (amelyet rendesen megrágott az Afrikában egyre nagyobb gondot okozó army worm). Közben Pisti megszámolta, hogy 14 gyerek bámulta őt, mint különlegességet. Ez a 14 gyerek 3 családból jött össze...

Gyerekek a faluban

Visszafelé, átvágva a farmon, Veronica a boltja előtt épp az 50 kg szárított kukacot pakolta (ezt gyűjtötték az esős évszakban), amit hétfőn Pistivel akart Kasamába vinni eladni. Integettek egymásnak Pistivel, majd visszaérve Pisti végre leült egy kicsit és Gyurival nekálltak ebéd-vacsorát készíteni. Pisti a zöldségekért, salátáért szokott felelős lenni, Gyuri a húsos a csapatban.

Ekkor hirnök jő és pihegve szól. Moses (aki bármi törhetetlent össze tud törni) érkezett szokatlan időpontban biciklivel a házhoz. Mondja lihegve, hogy Bwana gyere, nagy baj van, Veronica rosszul van! Moses azon kevés fekete közé tartozik, aki nem szokott inni, de Pisti megkérdezi tőle, hogy ivott-e, mert Veronica fél órája (volt az 1 is addigra) még teljesen jól volt, pakolt, integetett. 

Igen Bwana, rosszul van! – bizonygatta Moses.

A mi Veronicánk? – kérdezi ekkor Gyuri is, mert hihetetlen a történet.

Igen, igen, meg fog halni! Kórházba kell vinni! – mondja Moses.

Pisti kötélnek állt, beült a piros autóba és elindult Mayembe-be.

Veronica házánál döbbenetes és rémisztő látvány fogadja. Három ember karban hozza Veronicát a kocsihoz. Teste ernyedten lógott a kezekben. Ájult volt. Pisti gyorsan mentővé alakította a piros autót (persze Murphy itt is közbeszólt és a Toyota csomagtartó ajtaja nem nyílt ki), Veronicát befektették és indulás Lukakába a 17 km-re lévő klinikára. A kocsiba a haldoklón kívül beszállt Francis a férje (aki mivel 14 év fölötti férfi, ezért erősen illuminált állapotban volt), Veronica lánya Bridget (aki 21 évesen már két vetélésen van túl, jól ismeri a klinikát), Doro és Monica a két barátnő. Pisti még két nőt kizavart a kocsiból, mert a fél falu jönni akart afrikai szokás szerint. Ezeken az utakon az amúgyis gyengélkedő felfüggesztésű autónak nem kellett a terhelés...

Veronica a mentőben. Háttérben Doro.

Száguldott a mentőautó a klinika felé, ahogy tudott. Most volt Pisti igazán dühös a lusta falusiakra, akik dacára a felajánlott jelentős díjra és az aláírt megállapodásra, sosem mentek ki megjavítani az eső által elmosott útszakaszokat. Volt ahol 5-10 km/h-val lehetett csak haladni. Szerencsére így is megérkezett a csapat Lukakába. Az orvos nem volt már estére a klinikán, elő kellett keríteni. Francis kedélyesen elbandukolt megkeresni, Pisti dühösen kiabált utána, hogy bwango-bwango, gyorsan menjen már. 10 perc alatt megérkezett a már édesdeden alvó fiatal orvos. Veronicát a kórterem földjéről (ahol már két kismama volta csecsemőjével) befektették az elkülönítőbe.

Veronica már a kórteremben

Azonnal kapott egy malária elleni injekciót, majd bekötött a doki nagyon profin egy infúziót, a második zacskóba beadagolt két lórúgás antibiotikumot, majd készült egy malária teszt is. A teszt magyar orvos vélemények szerint ugyan negatív (egyáltalán nem 100%-os a hatékonysága, a pozitív eredmény tuti, de a negatív nem jelent semmit. Ráadásul fehér embereknél még pontatlanabb, nem is használják a helyiek. Nem vagyunk egyformák valamiért.), de ennek ellenére kapott még egy adag malária injekciót.

A malária teszt

Közben vérnyomása és pulzusa stabilizálódott (137/85, 90) és elkezdett rángatózni és félrebeszélt. De ez már egész pozitív fejlemény volt! Mindez persze úgy zajlott, hogy a klinikán nem volt áram, így Pisti és a doki telefonjával világították meg a gyógyítás helyszínét. Aztán előkerült egy japán által adományozott akkumlátor, amiről egy izzólámpát lehetett üzemeltetni. Ennek a fénye segített a továbbiakban.

A malária gyógyszer

Pisti megkérdezte a dokit, hogy mégis mi történt a szerencsétlen asszonnyal. Az orvos szerint heveny malária roham és nagyon nagy szerencse, hogy Pisti behozta, mert egy órán belül meghalt volna Veronica!

Pisti közben végignézett a rendelőben és egy igen érdekes kis statisztikát talált. A klinika minden évben készít egy népszámlálást a körzetben. A lakosság 49%-a 15 év alatti! Itt még nem fenyeget a nyugdíjválság (mondjuk nincs is állami nyugdíj) és a munkaerőhiány...

A helyi népszámlálás adatai

Monica és Bridget maradtak Veronica mellett, hoztak magukkal ennivalót, mert a kórház nem tud adni a betegeknek semmit, ők vigyáztak rá éjjel. Pisti pedig Francist és Dorót visszavitte a faluba. Francis nem aggódott túlságosan, Afrikában az emberek könnyen halnak, megszokták már.

Másnap délelőtt 11 óra tájban érkezett a hírnök, hogy lehet menni Veronicáért, mert kiengedik a klinikáról. Ezen ismét meglepődtek a farm magyarjai, de Gyuri kocsiba ült és elment Lukakába. Mint kiderült Veronica hajnal fél 4 körül tért magához. Jól nem volt még, sőt délben sem, amikor elhozták, de legalább funkcionálisan működőképes volt. A falusiak hálát adtak a Jóistennek, hogy megmentette Veronicát. Ezen Gyuri gurult be nagyon, hogy az igaz, hogy biztos segített a Mindenható is, de ha Pisti nincsen, akkor Veronica sem lenne már. Kompromisszumként megállapították, hogy Pistit a Gondviselő küldte. Meg nem köszönték a segítséget... A bemba alapigazság szerint ami a tied az az övék, ami az övék az nem a tied. Erre most sem cáfoltak rá...

Veronica kijön a klinikáról

Hétfő reggel a reggeli áhitaton Pisti döbbenten látta meg Veronicát. Ima után Vero odament Pistihez és megköszönte a segítséget: Natotela sana! Ő azért, aki átélte, bár nem tudta mi történt vele, teljesen kiesett az a pár óra, hiszen nem volt magánál, ő hálás volt és megköszönte. Pisti meg azonnal hazaküldte gyógyulni, mert még mindig nagyon gyenge volt...