Magyar Farmer Zambiában

Komp a folyón

2018-ra vált lehetővé, hogy elkezdődjön a komoly fejlesztői munka a farmon. Ehhez viszont gépek kellenek. Zambiában minden minimum 30%-kal drágább, mint Dél-Afrikában, nem beszélve a választékról és a finanszírozási lehetőségekről. Ezért Ben onnan választotta ki az induláshoz szükséges eszközöket: egy használt, 15 tonnás, összkerék meghajtású Nissan teherautót egy daruval, egy szintén használt, de alig 3000 órát futott Case Magnum monstrum traktort, egy New Holland traktort és egy markológépet. A Case-ről hamar kidrült, hogy a dupla kerekei miatt olyan széles, hogy csak speciális szálítmányként, felvezető autóval szállítható közúton. Így a Case és a New Holland felgurult egy trélerre, a markoló felparkolt a saját Nissan UD teherautóra és már indultak is Zambiába. Persze a dél-afrikai rendőrségi és vámengedélyek beszerzése is eltartott egy hétig, de ez azért még viszonylag szervezetten működik.

Indulás!

A csapat gond nélkül átkelt a botswanai határon és megérkezett a zambiai határhoz. Itt kezdődtek az igazi kalandok!

A csapat keddi napon indult el Volksrustból (ez Dél-Afrika kellős közepe), simán átkelt a botswanai határon, bár ott is volt egy 24 órás sorban állás, Botswanában megúszták az összes vadállatot (az még majdnem igazi Afrika, simán lehet találkozni elefánttal a főúton) és elérték a zambiai határt péntekre. Itt három akadályt kell lekűzdeni:

1. 1. a határfolyót, amelyen komppal lehet csak átkelni, amelyre csak két kamion fér fel egyszerre (évek óta épül egy híd japán pénzből, de csak nem akar elkészűlni)
2. 2. a 200 db kamiont, amely sorban áll a kompért
3. 3. a zambia vámhatóságot

Ebből az első kettő csak idő és türelem kérdése (bár itt is vannak csókosok, akik végigelőzhetik a sort, pl. az elnök faszállító teherautói...). A harmadik akadály egy rémálom. A vlág egyik legrosszabbul szervezett, legkorruptabb vámszervezete. Mivel Zambia harcol a korrupció ellen (bizonyos szinten ez tényleg így van), ezért a vámszervezet munkatársainak átlagos fluktuációs ideje 3 hónap. 3 hónap alatt biztos feljelenti valaki őket és kirúgják. De állítólag így is megéri...

Szombaton a gépek átkeltek a folyón, azt hittük most már minden rendben. Hát nem.

Ez már a zambiai part

Kiderült, hogy a könyvelőink (lásd a könyvelős blogbejegyzést) adóbevallások helyett (gondolom fárasztó lett volna) felfüggesztették a cég adószámát, hogy ne kapjon bűntetést a késői bevallások miatt (ami fontos, mert napi (!!!!) 60 dollár a bűnti, ha későn megy be az ÁFA bevallás...). Egy nap rohangálás, elérni szombaton a könyvelőket (Zambia olyan hétvégén, mint Finnország: nem olyan hideg és havas, hanem olyan πcsa részeg, mindenki shake-shake-et iszik), de sikerül, az adószám működik, legalábbis mi így hittük.

Vasárnap reggel kiderült, hogy mégsem működik az adószámunk, mert a 2 éve behozott és szerencsére közben kivitt, de most ismét visszahozni szándékozott pick-up autó (szponzor esetén elárulom a márkát!) nem lett anno elvámolva. Zambiai fekete kollégánk vagy elefelejtette, vagy az ügynöke nem csinálta meg, vagy ki tudja így utólag. A pénzt persze anno felvették erre. Vasárnap délután 1 órára aktív az adószám! Elindult a vámolás. A pick-up átjött, a teherautók még nem. Ben elindult Lusakába, hogy találkozzon Pistivel és lemenjenek (igazából fel, északra) a farmra, mert kellett egy csomó doksi onnan. Ekkor mindenki úgy gondolta, hogy túl vagyunk a nehezén. Hát nem.

Hétfőn a vámos észreveszi a traktorkerekeket a tréler hátulján. Nem volt nehéz, a nagyobbak kb. 2 tonnát nyomnak.

1 kerék 10 ember

A Case Magnumnak 8 kereke van, egy igazi monstrum. Ha fel vannak szerelve, akkor nagyon széles lesz a szállítmány, ezért leszerelve kell szállítani a 4 extra kereket. Így is kilógnak a tengelyek és csak felvezető autóval mehet a kamion. Derék vámos kolléga megállapította, hogy a kerekek nincsenek a fuvarokmányokon, így a PAMO traktor kerekeket akar becsempészni az országba, ezért azonnal eljárást akart indítani a csempészek ellen! (Mindezt abban az országban, ahol egy gépjármű motort oda lehet adni Johannesburgban a menetrend szerinti busz sofőrjének, aki ezt 10 dollár honoráriumért behozza az országba...) Egyeztetés a Case képviseletével, akik megerősítik, hogy a traktornak 8 kereke van és ez hozzá tartozik a géphez. Ezzel elvileg a nagy tréleren lévő két traktor helyzete rendeződött, már csak a végső papírok hiányoztak. Innen már talán minden egyenesben van! Hát nem.

Kedden a vámhatóság közölte, hogy saját teherautónkon álló markológép az nem traktor, nem mezőgazdasági gép, hanem építőipari, így vámot kell fizetni utána. Angolul a markolót TLB-nek (Tractor Loader Backhoe) hívják, ami pontosan kifejezi a lényeget, hogy ez bizony egy átalakított traktor. Mi pedig tényleg mezőgazdaságra akarjuk használni. Telefon a gyártónak (érdekes, hogy minden markológép sárga, pedig ennek a cégnek a traktorjai kékek), akik megerősítik írásban, hogy ez bizony egy traktor. A két „igazi” traktor papírjai rendben, indulhat(na) a tréler. Estére úgy tűnik, hogy elhárult minden akadály. Hát nem. A hatóság úgy dönt, hogy mivel a saját teherautó és a markoló vámolása még nincs kész, ezért elveszik a nagy tréler sofőrjének is az útlevelét, hogy várjon... Közben Ben és Pisti visszaértek a farmról Lusakába, hogy intézzék a jogi ügyeket és várják a szállítmányt. Kedd délután Ben családja is megérkezett Zambiába repülővel.

Zeah nem a bőröndben érkezett, ez csak az etetőszék

Szerdán délután 2-kor, a nagy teherautó végre elindul! Az út olyan borzasztó Mazabuka környékén a kátyúk miatt, hogy személyautóval (mármint terepjáróval, mert egy sima kocsi beleesik a gödrökbe) is 3 óra 60 km. Ráadásul naplemente után a kamionok és buszok elvileg nem közlekedhetnek, így a rakomány csak csütörtök reggelre ért Lusakába. A saját teherautónk a markolóval még kűzd a határon. A végső indok tulajdonképpen már csak az, hogy „csak”, de ez is elég ahhoz, hogy várjon. 

Csütörtök reggel Pisti úgy dönt (ő közben végig Lusakában várta a csapatot), hogy elég ebből és engedélyezi a probléma „pénzügyi kezelését”. 500 USD és kinyílik a kapu. Miért nem mondták ezt hamarabb???

Persze a nyílás csak este történt meg, így a második szállítmány csak csütörtök éjjel tudott útnak indulni.